oratio obliqua jelentése

kiejtése: oráció oblikva
  • nyelvtan függő beszéd, más szavainak tartalomszerű visszaadása alárendelt mondatban
  • latin, ‘ua.’: lásd még: oráció | obliquus ‘ferde, rézsút menő, harántirányú’: ob- (nyomatékos) | liquis ‘félre’ ← ?

További hasznos idegen szavak

amerikanizál

  • az amerikaihoz hasonlóvá tesz
  • az Egyesült Államokban kialakult életforma, felfogás és tömegkultúra jegyeivel hat át (más országokat)
  • angol americanise ‘ua.’, lásd még: amerikáner

animoso

kiejtése: animózó
  • zene élénken (adandó elő)
  • olasz, ‘ua.’, tkp. ‘bátor, merész, tüzes’ ← latin animosus ‘büszke, kevély’ ← animus, lásd ott
A oratio obliqua és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

oligofrénia

  • orvosi öröklés vagy sérülés folytán gyermekkorban fellépő gyengeelméjűség
  • tudományos latin oligophrenia ‘ua.’: lásd még: oligo- | görög phrén ‘értelem, szellem’

peplosz

  • öltözködés ujjatlan, a vállon csattal megerősített női felsőruha az ókori görögöknél
  • görög, ‘ua.’

psalmus

kiejtése: pszalmusz
  • vallás zsoltár, eredetileg hárfakíséretes ének
  • latin, ← görög pszalmosz ‘ua.’ ← pszalló ‘penget’

makroklíma

  • meteorológia nagyobb földrajzi egységek éghajlata
  • lásd még: makro-, klíma

humorista

  • humoros írások szerzője, előadója
  • tréfamester
  • német Humorist ‘ua.’, lásd még: humor

denotáció

  • informatika a jel és a jel tárgya közötti viszony
  • nyelvtan a név és a megnevezett viszonya
  • tudományos latin denotatio ‘ua.’ ← denotare, denotatum ‘megjelöl’: de- ‘meg-’ | notare ‘jelöl’ ← nota ‘(ismertető)jel’ ← noscere, notum ‘ismer’

disztribúció

  • elosztás, felosztás
  • eloszlás, megoszlás
  • latin distributio ‘felosztás’, lásd még: disztribuál

capellanus

kiejtése: kapellánusz
  • vallás segédlelkész, káplán
  • vallás uralkodó vagy nagyúr udvari kápolnájának papja
  • középkori latin. ‘ua.’, eredetileg ‘ereklyeőrző’ ← kicsinyítő képzős cap(p)ella ‘kápolna’, tkp. ‘Szent Márton ereklyéjének őrhelye’ ← késő latin cappa ‘csuklyás köpeny’ (ti. Szent Mártoné, amelynek állítólagos darabjait sok helyen őrizték ereklyeként)
  • magyar káplán, kápolna

duktor

  • nyomdászat rotációs magas- és ofszetnyomó gépek festékadagoló hengere
  • német Duktor ‘ua.’ ← latin ductor ‘vezető’ ← ducere, ductum ‘vezet’
  • lásd még: duce

peroxid

  • kémia olyan vegyület, amelynek molekulája két összekapcsolt oxigénatomot tartalmaz
  • lásd még: per-, oxid

feudálkapitalizmus

  • közgazdaságtan a hűbériség maradványaival együtt élő, csak részben kifejlett tőkés gazdasági rend
  • lásd még: feudális, kapitalizmus

degusztátor

  • kóstoló vendéglőben, élelmiszeripari üzemben
  • lásd még: degusztál2

chippendale

kiejtése: csipndéjl
  • bútor 18. századi angol bútorstílus, rokokó, gótikus és kínai elemek egyéni ötvözete
  • Thomas Chippendale angol műbútorasztalos nevéből